Kapott gólok, védett lövések, clean sheets. Mit érnek ezek a számok a gyakorlatban?
Nincs szükségünk végletekig részletes statisztikai mutatókra ahhoz, hogy lássuk, Claudio Bravo mennyire nem úgy teljesít az angol bajnokságban, ahogy eddig ezt megszokhattuk tőle Spanyolországban. Mit jelentenek valójában a számok?
A premierleague.com adatai szerint Bravo eddig 19 mérkőzésen kapott szerepet a bajnokságban, ezekből négy találkozót hozott le kapott gól nélkül, harmincegy védést mutatott be, 589 alkalommal passzolt, mérkőzésenként átlagosan 31-szer. A maradék összecsapásokon azonban nem kevesebb, mint 25 (!) gólt kapott.
Az okok megismeréséhez nem kell messzire utaznunk – az előzményeket és a kapuskeringőt szintén ismerjük -, hiszen a Guardiola által szerződtetett kapus egyből a mélyvízbe csöppent az angol futballt illetően. Guardiola taktikájában a legelső fontos szerep a kapusra hárul, a katalán trénernél a támadásépítés legelső szereplője a hálóőr, akinek nem csak kézzel, hanem lábbal is ügyesen kell bánnia a labdával. A spanyol bajnokságban meglehetősen ritkán volt alkalma arra, hogy a fizikumát használja, kevesebb fizikai kontaktus éri a La Ligában a hálóőröket, Bravo pedig magasságával sem emelkedik ki, hiszen 184 centiméteres magassága az inkább alacsony kapusok közé sorolja. Angliában ellenben a technikásabb spanyol bajnoksággal szemben sokkal több a magas labda, a távoli lövés, valamint a kapusokkal sem szoktak kesztyűs kézzel bánni a támadók, itt igazán a tizenhatos urának kell lennie egy hálóőrnek.
A legárulkodóbb mutató a teljesítményével kapcsolatban a következő: január végi adatok alapján az utolsó 24, kaput eltaláló lövésből 16 (!) gólt kapott, ami messze a leggyengébb teljesítmény az angol mezőnyben, őt Artur Boruc követi 12 kapott góllal ugyanennyi lövés alapján. Márciusi statisztikák pedig arra mutattak rá, hogy az utolsó 25 mérkőzéséből 13 találkozón már a legelső, kaput eltaláló lövésből gólt kapott, hat találkozón pedig már az első tíz percben bevették a hálóját. Azon kapusok között, akik legalább tíz mérkőzésen pályára léptek az angol bajnokságban, a legrosszabb védési hatékonysággal rendelkezik. Az utolsó öt kapus: Bravo (53.4%), Fraser Forster (55.4%), Maarten Stekelenburg (57.6%), Artur Boruc (59.1%) and Lukasz Fabianski (59.5%)
Egyértelműen csak a számok alapján nem lehet leírni Claudio Bravo teljesítményét, de anélkül sokkal nehezebb lenne értelmezni a látottakat, és ez így is figyelmeztető jel lehet mind Guardiola, mind Bravo számára. Arra jelenleg nem lehet egyértelmű döntést hozni, hogy megérte-e Joe Hartot Olaszországba küldeni és helyette a chilei kapust favorizálni, annak tükrében meg főleg nem, hogy Caballero is elég sok lehetőséget kap a Citynél, már azt sem lehet egyértelműen definiálni, hogy ki is kettőjük közül a kezdőkapus.
A számok azonban sokszor magukban nem sokat érnek, mint ahogy a fenti példában is előzményekkel és következményekkel együtt kell vizsgálnunk azokat.
A legrégebbi és a leginkább közismert mutató a clean sheets, vagyis a kapott gól nélküli találkozók száma. A kapus, aki nem kap gólt egy mérkőzésen, valószínűleg jól végzi a dolgát, nemde?
Persze az elemzés nélkülözhetetlen, további tipikus statisztikai mutatóknak számítanak a kapusoknál a kapott gólok száma, kapott gólok nélküli mérkőzések száma, hány percenként kapnak gólt, illetve milyen védési hatékonysággal rendelkeznek, hány lövést hárítanak mérkőzésenként, milyen arányban védik a büntetőket.
Megítélhetjük-e egy kapus teljesítményét csak az alapján, hogy egy találkozón a lövések hány százalékát hárítja egy kapus?
A válasz erre egyértelműen az, hogy nem.
Ez a mutató egy kalap alá veszi az összes lövést, amivel kapusként szembe kell nézni. Azonban ezek a lövések meglehetősen különbözőek lehetnek. Közeli, távoli, erős lövés vagy lecsorgó labda? Milyen szögből érkezett a lövés? Takarásból vagy szemtől szembe a kapussal, esetleg pontrúgásból?
Persze, nem is a 21. században élnénk, ha nem különböztetnék már meg a kapura lövéseket számokkal alátámasztva, ezt hívják xG-nek (expected goal) vagy másnéven elvárható gólok számának. Ez a mutató nem a lövések mennyiségét, hanem minőségét helyezi előtérbe. (Amennyiben komolyabban is érdekel a téma, akkor kattints ide.)
Hogyan lehet azonban ezeket a számokat megfelelően felhasználni?
A planetfootball.com ennek járt utána Andy Quy segítségével, aki az elmúlt tíz évben a Stoke City csapatának kapusedzője és előszeretettel használja kapusainak értékeléseihez a statisztikai mutatókat. Quy jelenleg Jack Butland, Shay Given és Lee Grant munkáját felügyeli, segíti és egyben elemzi is. Azonban a korábbi kapus fontos dologra hívja fel a figyelmet.
A statisztikák kiértékelése a kapusok teljesítményéről nem napról napra vagy mérkőzésről mérkőzésre történik, hanem periódusokban gondolkodnak. Általában hat-tíz mérkőzést vesznek figyelembe, ami alapján egy képet állítanak fel nem csak egyénileg a kapusra vonatkozóan, hanem a kapusra, mint a csapat egy alkotóelemére is.
Az xG-hez hasonlóan a lövéseket különböző típusok szerint osztályozzák, csakúgy, mint a szögleteket.
„Időt kell hagyni ahhoz, hogy megértsük, mit jelentenek igazából a számok. Nehéz egy mérkőzésre vonatkozóan sokat kiolvasni a kapus szemszögéből, sokkal inkább időszakos trendeket állítunk fel, legyen az akár gyengeség, akár erősség.”
Quy elmondása szerint mindhárom kapusa nagyon fogékony arra, hogy meglássák, mit mutatnak a számok a teljesítményükről. A kapusedző egy konkrét példát is felhozott arra, hogy mit is jelent ez a gyakorlatban.
Egy hasonló statisztikai trend felállításának következménye volt az is, hogy a kapusaik inkább maradjanak közel a gólvonalhoz, ezzel növelve a reakcióidejüket, mintsem a labda felé mozogjanak és megpróbálják zárni a szöget. A számok nem hazudtak, a kapusaik védési hatékonysági mutatói ezután emelkedni kezdtek. A találkozók után azért külön leülnek a kapusokkal, és átnéznek néhány adatot, például hányszor értek labdába, mennyi volt ezekből a hosszú indítás, rövid passz, hosszú passz, és melyek nem sikerültek úgy, ahogy kellett volna, de ezeket egyértelműen, periodikusan a játék képével együttesen kell elemezni.
Az igazi értelmét az adja a kapusteljesítmény statisztikai elemzésének, hogy ne csak egy hibás vagy sikeres mutatót emeljünk ki, hanem tudjunk összefüggésben gondolkodni, hiszen minden mindennel összefügg.
Még a kapuban is.
